Kilenced
Megbocsátás - 1. hét
Létrehozás dátuma: 2019. február 24. vasárnapUtolsó módosítás: 2019. április 15. hétfő
Kategóriák: Közösség
Címkék: Szent II. János Pál, Templomszentelés, Kilenced
„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek.” (Mt 6,12)
Isten megteremtette a természetemet, a lelkemet az ő akarata szerint, a neki tetsző képességekkel megajándékozva engem. Ő a lelkem mélyébe helyezte bele mindazt, amit velem eltervezett. Isten „semmisége” és mindene vagyok egyszerre. Isten a Teremtőm és Atyám. Én pedig az Ő gyermeke vagyok. Szeret engem. Úgy, ahogy vagyok. Mégis gyakran elbizonytalanodom, amikor ráébredek gyengeségemre. Valami nem sikerült. Nem úgy szóltam, nem úgy cselekedtem, ahogyan utólag jónak látom. Mit tegyek?! Az idő kerekét nem tudom visszaforgatni. Sokszor nem tudom helyrehozni, amiről úgy vélem, hogy elrontottam.
Atyám, Te szeretsz engem. A kezedbe teszem a gyengeségemet, a bűnömet. Bocsáss meg!
Jó nekem, hogy nem vagyok egyedül. Jó, hogy tudom: van, aki hazavár, aki mindig újra meg újra megbocsát. Ez erőt ad.
Mert engem is sok minden bánt. Sokszor félreértik a szándékaimat. Gyakran hiányzik a megértés, a megbecsülés, az elfogadás, az elismerés. Előfordul, hogy még a hozzám legközelebb állókkal is hiányzik a meghitt kapcsolat, amire pedig oly nagyon vágyom. A Te kezedbe teszem, Uram, mindezeket a fájdalmakat, melyeket ezek a hiányok okoznak. És nem haraggal, hanem új szeretettel akarok fordulni mindazok felé, akik megbántottak. Segíts, Uram, hogy szívből meg tudjak bocsátani!
„A megbocsátás ugyanis mindenekelőtt személyes választás, a szív állásfoglalása a rosszra rosszal válaszoló spontán ösztönnel szemben. E döntés mintája Isten szeretete, aki bűneink ellenére elfogad minket; s legnagyobb modellje Krisztus megbocsátása, aki a kereszten így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek… A megbocsátásnak tehát isteni gyökere és isteni mércéje van… ki kell tárulnunk a megbocsátásra, hogy újra lehessen szőni a megszakított kapcsolatokat, felül lehessen emelkedni egymás elítélésének terméketlen helyzetein, s le lehessen győzni a többiek kizárásának kísértését, ami akkor sújtaná őket, ha megtagadnák tőlük a megszólalás lehetőségét. A megbocsátás képessége alapoz meg minden tervet, ami egy eljövendő igazságosabb és szolidárisabb társadalomra irányul.” (Szent II. János Pál – Üzenet a Béke Világnapjára, 2002, részlet)
Szent II. János Pál pápa! Kérlek, járj közben értem, hogy szívből meg tudjak bocsátani magamnak és másoknak!
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Urunk, kérünk, segíts bennünket, hogy templomodban élő közösségünk légköre mindig a Te dicsőségedet hirdesse!
