• Templomszentelés » 
• Kilenced
•  » Hűség - 6. hét

Kilenced

Hűség - 6. hét

„Hűséges az Isten: ő hívott meg Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségébe.” (1Kor 1,9) „Úgy tekintsenek minket, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak megbízottjait. A megbízottól pedig nem kívánnak többet, mint hogy hűséges legyen.” (1Kor 4,1-2)

Hűnek lenni azt jelenti, hogy állhatatosan, tudatosan, szeretettel ragaszkodok valakihez, valamihez, kitartok valaki, valami mellett. Beszélünk házastársi hűségről (holtomiglan-holtodiglan…), baráti hűségről, a hazához való hűségről (Légy híve rendületlenül hazádnak, ó magyar!), elvhűségről – ez az általam felismert igazsághoz való ragaszkodást jelent. És a legfontosabb: hűséges vagyok-e istengyermeki hivatásomhoz?

Az Isten hűséges. Örök szeretettel szeret mindannyiunkat, minden egyes gyermekét. Mindig velünk van, soha el nem hagy. Betölti a világot, betölti a szívünket. Ha mi ezt nem érzékeljük, az csak amiatt lehetséges, hogy süketek, vakok vagyunk, hogy a szívünket megkeményítjük. És lám, a Szentírás tanúsága szerint az Isten nem kíván tőlünk sem „többet”, mint hogy hűségesek legyünk. Akkor ezek szerint a hűség valami nagyon nagy dolog! Nekünk, keresztényeknek még éberebbeknek kell lennünk. Hiszen ha Isten hívott meg Jézus Krisztus közösségébe, vagyis az egyházba, akkor nagyon komoly feladatot szánt nekünk! A talentumokról szóló példabeszédben halljuk: „Jól van, te hűséges, derék szolga! – mondotta neki ura, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!” (Mt 25,24)

Én milyen talentumokat kaptam vajon az Istentől? Ezeket a talentumokat használom-e, kamatoztatom-e családom, közösségem, nemzetem javára? Megkérdezem-e minden reggel, hogy vajon mit kér tőlem aznap az Isten? Feltett szándékom-e, hogy minden helyzetben az Ő akarata, terve szerint fogok szólni, cselekedni? A hűség tudatos döntést jelent – kitartok-e akkor is, ha megcsalnak, becsapnak, kigúnyolnak? Az ígéret nagy: aki hűséges, az bemehet ura örömébe.

„A hivatás iránti hűség – ami nem más, mint az állandó készséges lelkület a „királyi szolgálatra” – igen fontos szerepet játszik abban a sokfajta építő munkában, mely az embertársak és az egész társadalom magasabb rendű életét építi. Különösen a fontosabb feladatkörökre gondolunk. E hivatásbeli hűségben ki kell tűnniük a házaspároknak, amint megköveteli ezt tőlük a felbonthatatlan házasság szentségi természete. De ugyanígy jeleskedniük kell a papoknak is a saját hivatásuk iránti hűséggel, amit az az eltörölhetetlen szentségi jel követel tőlük, melyet a papszentelés vés a lelkükbe. … Ezért mindegyikünknek azon kell lennünk, hogy Isten segítségétől támogatva, a magunk részéről megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a kapott ajándékért hálásak legyünk, és hűségesek maradjunk ahhoz a kötelékhez, melyet mindenkorra magunkra vállaltunk. … Az ő Egyháza, mely belőlünk épül föl, az „emberekért” van, azért, hogy a tőle kért kegyelem segítségével föl tudjunk nőni az „uralkodásra”, azaz mindegyikünkben ki tudjon alakulni az érett emberség. Ez az érett emberség pedig nem jelent mást, mint a szabadság ajándékának teljes fölhasználását, amit akkor kaptunk a Teremtőtől, amikor a „saját képére és hasonlatosságára” teremtett embert életre szólította. Ez az ajándék akkor bontakozik ki teljes gazdagságában, amikor az ember föltétel nélkül, teljesen odaadja önmagát, egész emberi személyét Krisztusnak a jegyes szeretetével…” (Redemptor hominis – Szent II. János Pál I. enciklikája)

Szent II. János Pál pápa! Kérlek, segíts, hogy mindig hűséges tudjak maradni Istenhez és mindahhoz, akit és amit rám bízott!

Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Urunk, kérünk, segíts bennünket, hogy templomodban élő közösségünk légköre mindig a Te szeretetedet sugározza!