Kilenced

Egység - 7. hét

Dátum: 2019. április 07. vasárnap
Utolsó módosítás: 2019. április 04. csütörtök
Kategóriák: Közösség
Címkék: Szent II. János Pál, Templomszentelés, Kilenced

„Kérlek tehát én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltóan éljetek ahhoz a hivatáshoz, amelynek részesei lettetek, 2igaz alázatosságban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. 3Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet.” (Ef 4,1-3)

Kicsiny teremtmény vagyok, ám Isten öröktől fogva szeretett (Jer 31,3) és kiválasztott, szabadnak alkotott, és meghívott arra, hogy részt vegyek az Ő teremtő művében. Szabad, sőt kell ezért keresnem, kutatnom, hogyan tehetem mindezt. Isten igent mondott rám, és ha olykor a környezetem felől negatív hullámok áradnak is felém, lehetőségem van arra, hogy az Ő közelében, napi bensőséges imádságom alkalmával újra meg újra megtapasztaljam, hogy Ő teljesen elfogad, és ebben az isteni igenben benne vannak korlátaim, hibáim, sőt bűneim is. Isten Lelke ilyenkor életre kel bennem, ösztönöz, bátorságot és erőt ad. Isten igenje bátorságot és bizalmat ad ahhoz, hogy én is igent mondjak önmagamra, eredeti, csak nekem szóló feladatatomra, amit Ő bízott rám, és segít abban, hogy bátran éljem az életemet. Emellett segít igent mondanom egész környezetemre, a helyre, ahová születtem, az emberekre, akikkel találkozom. Szabadságom abban áll, hogy igent mondhatok a Krisztussal való együttműködésre, s igent a bennem lévő sokszínű hajtóerőkre, s hogy ezeket okosan és határozottan használjam. Ez az egészséges önismeret az alapja annak, hogy embertársaim felé is teherbíró hidat tudjak építeni, számukra jelen tudjak lenni, és nehézségeiket hordozni tudjam.

Rá tudok-e csodálkozni arra, hogy minden ember a maga eredetiségében Isten különleges üzenetének hordozója számomra? Hogy az Isten általuk hogyan ajándékoz meg nap mint nap? Hogy Isten a feszültségeket és a megélt fájdalmakat képes áldást hozó kegyelemmé és gyümölcsözővé alakítani? Hagyom-e vajon bizonyos helyzetekben, hogy a búzamaghoz hasonlóan összetörjenek, és ezáltal az élet kenyere lehessek embertársaim számára? Érvényt adok-e annak, ha mások másként cselekszenek, és kész vagyok-e arra, hogy megdicsérjek másokat, ha valamit szépen és jól csinálnak? Köszönd meg Istennek, hogy téged és más embereket életre hívott, és hogy ennek a sok embernek lehetőséget adott arra, hogy részt vegyen az isteni élet teljességében!

„Isten Lelkének ereje gyarapítja és építi az Egyházat a történelemben. Tekintetét a harmadik évezredre fordítva az Egyház kéri a Szentlélektől a kegyelmet, hogy erősítse egységét és növelje azt a többi kereszténnyel való teljes közösség irányában. Hogyan lehet ezt elérni? Mindenekelőtt imádsággal. Az imádságnak kell mindig serkentenie az egység felé, ezért Krisztus és az irgalomban gazdag Atya iránti szeretet egyik elengedhetetlen megnyilvánulása. Az imádságnak elsőbbséget kell élveznie azon az úton, melyet a többi keresztényekkel kezdtünk meg a harmadik évezred felé. Hogyan lehet ezt elérni? Hálaadással, hogy ne álljunk üres kézzel Isten előtt: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek... Ő maga jár közben értünk szavakba nem önthető sóhajtozásokkal;”  és alkalmasak legyünk kérni azt, amire szükségünk van. Hogyan lehet ezt elérni? A Szentlélekbe vetett reménnyel, aki meg tud szabadítani minket a múlt keserűségétől és az elkülönülés fájdalmas emlékeitől; világosságot, erőt és bátorságot tud nekünk adni, hogy egyre hitelesebb elkötelezettséggel tehessük meg a szükséges lépéseket. S ha fölmerülne bennünk a kérdés, hogy lehetséges-e mindez, a válasz mindig: igen. Ugyanezt a választ hallotta Mária Názáretben, mert Istennél semmi sem lehetetlen. Eszembe jutnak azok a szavak, melyekkel Szent Ciprián magyarázza az összes keresztények imádságát, a Miatyánkot: „Isten nem fogadja el az áldozatot attól, aki veszekedésben van, sőt azt ajánlja, hagyja ott az oltárt és béküljön meg előbb a felebarátjával, hogy a békés lelkületből fakadó imádság Istent is megengesztelhesse.” A legnagyobb áldozat, amit Istennek fölajánlhatunk, a békénk és a testvéri egyetértés: az Atya és a Fiú és a Szentlélek egységében egyesült nép.” (Ut Unum Sint, Szent II. János Pál pápa enciklikája)

Szent II. János Pál pápa! Kérlek, segíts, hogy mindig kész legyek törekedni az egységre önmagammal és az egységre testvéreimmel!

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Urunk, kérünk, segíts bennünket, hogy templomodban élő közösségünk légköre mindig a Te szeretetedet sugározza!



Ha fel szeretne iratkozni egyházközségünk levelező listájára, ahol a vasárnapi hirdetésektől kezdve, egyházközségünk mindennapjait érintő témákon át, egymást segítő felajánlásokig olvashat, kattintson a feliratkozás gombra és kövesse az utána leírt utasításokat!